Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Deltás Ki Mit Tud - 2. rész

2011.11.25

 

- Váczi László a rockzenénél kötött ki. Hogyan?


- Az Ország-Világ című újság hátsó oldalon beszámolt a Beatles létezéséről, valamint Harrold McMillan miniszterelnök feléjük irányuló, kitüntető figyelméről és máris gitárt ragadva zenekart alapítottunk. Ez olyan 63/64-ben történt. Miután egész jó kis csapatot csináltunk - a természetes kiválasztódás után - eljutottunk a 68-as KI MIT TUD-ra. Apám mindig büszke volt rám! No, nem azért mert elvtelenül elfogult volt velem, hanem mert szerepeltünk a KI MIT TUD-on. Akkoriban ez volt a mai megasztár vagy mi a szösz. Zenekarokat vetettek össze énekesekkel, tűznyelőket humoristákkal, néptáncosokat a hattyú halálát táncoló balerinával. Úgyhogy teljes volt a szocreál kultúrkör.

 

- Miként lehetett odajutni, és milyen volt ott?


- Több helyi-, és megyei versenyt nyerve kerültünk az országos döntőbe a Deltával. Egyébként nem azért lett Delta, mert már volt az Omega, hanem a név választásakor Görbe Csupák Bálint kezében ott volt a Delta magazin, és ez aztán mindent eldöntött. Nos, bevonultunk a Bolgár Kultúrotthonba, ahol megannyi jó zenekar, szuper cuccokkal felsorakozva várt az aulába, körben. Felhúzott szemöldökök és elfojtott röhögés követte a bepakolásunkat. Szegény zenekar lévén, saját magunk fabrikálta hangfalaink voltak, amin elöl a kultúrház elnyűtt függönye adta a hangfalvásznat. De a legotrombább az énekcucc volt! Egy vetítésnél használatos erősítő adta az ének erősítését a Vidám Park /Orkán - szabad téri/ hangfalaival . Mikor bezörögtünk a bádogtrapéz dobozokkal... Hát a röhögés elementárissá fokozódott! Ott volt a Rangers is - későbbi Corvina - a két Soltész gyerekkel, és több azóta halhatatlanná magasztosult rock-veterán. A gitárjaink viszont veszett jól szóltak... Boda Ákos gitáros barátunk a "Yardbirds"-t meghallva megcsinálta nekünk is ezeket az effekteket. Sírtak a gitárok! Mikor játszottunk, az nagyon tetszett a zsűrinek .

delta5.jpg

- És tovább is jutottatok.

 

- Igen, bejutottunk az adásba a legjobb nyolc közé, ahol egy kissé egzaltált rendező ordította végig a próbákat, kergetve minket is az őrületbe. Paoló Lajos volt, Isten nyugosztalja. Esténket egy Római-parti üdülőben töltöttük, csinos lányok társaságában - már akinek jutott, és elég bátor is volt. Másnap próba, aztán a tv-s fellépés, ahol a jól sikerült szám után a zsűri a konkurens, Fantom nevű zenekart felkérte egy mindent eldöntő szám eljátszására. Ők Theodorakis: "Cimea dal" nevű mozgalmi nótáját játszották el síppal, dobbal, hegedűvel és a hangtechnikussal (az egész rendezvény technikusa az ő gitárosuk volt...). Bár a rockzenéhez semmi köze nem volt, a zsűri bátran döntött, őket juttatta tovább! Mi pedig egy szép oklevél mellé három készlet NDK-s, elektromos fogkefét kaptunk öten... Itthon ezt nemzeti gyásznappá nyilvánították a haverok és a rokonok, mi pedig megfogadtuk , hogy soha többé ilyen helyzetbe nem akarunk kerülni. De az apám büszke volt, hogy szerepeltünk a tv-ben! Fűnek-fának elmesélte... Aztán, hogy öröme kiteljesedjen, az egyik elektromos fogkefét neki adtam... Évekig azzal rázatta a fejét!

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.